CSAPDÁT GYANÍTOK
Discovery
Hatházi András utolsó frissítés: 18:36 GMT +2, 2003. november 27.Ülnénk hármasban, és együtt csodálnánk az elefántok hallatlan intelligenciáját és társadalmi rendszerét, vagy betekintenénk a történelem bugyraiba mintegy felfedezvén, miért is vagyunk itt és ilyenek?
Szeretem a Discovery-t.
Ha élnének, biztos vagyok benne, hogy apámat és apósomat sem lehetne egykönnyen elvontatni a képernyőn sorjázó izgalmas műsorok elől. Nem is lenne rossz: ülnénk hármasban, és együtt csodálnánk az elefántok hallatlan intelligenciáját és társadalmi rendszerét, vagy betekintenénk a történelem bugyraiba mintegy felfedezvén, miért is vagyunk itt és ilyenek?
Ismét nem tudtam aludni.
Azaz álmos voltam, de az elmúlt század harmincas éveinek kormányai nem engedtek pihenni. Ébren tartottak a sorozatos hiszékenységek és azok következményei. Majd a bizalmatlanság, a megelőlegezett gyanú, az ebből fakadó eleve elrendeltetett visszautasítás. Hirtelen belekerültünk mi is a képbe. Megjelent valamennyiünk ostoba félelme. Mert tényleg, mi van akkor, ha egyre többet kérünk?
És mi történik, ha vágyaink valóra is válnak?
Hol szakad vége, és áll be a hőn óhajtott, ám mindannyiszor elvetett béke? De mi lesz akkor, ha az ártalmatlan, jogos kérésben több szándékot feltételezünk, és már indulásból megtagadjuk, mint veszélyest? Volna rá precedens? Akkor viszont mi történik a kérelmezővel? Melyik az a pillanat, amikor már „csakazértis” követelőzővé lesz, és a türelem helyett a süketek párbeszéde lesz a kapcsolat egyetlen lehetséges formája? Hol szakad meg a kommunikáció? Ha létezik kommunikáció egyáltalán…
Melyik az a mérce, melynek alapján biztonsággal meghatározható: kiben bízzunk és kiben nem? Szükségünk van rendszerre? Milyen rendszerre? Létezik szublimálható törvényszerűség? Van objektív valóság?
És miért tilalmas végigjárni a gondolat útját, melynek végén óhatatlanul magunkba térünk vissza eladdig, hogy végülis nincsen más, csak én vagyok, az a tudás, amit erről halmoztam fel, és ha úgy tetszik, akár meg is szüntethetem egyetlen gesztussal?
Mit jelent az, ha A és non A egyidőben egyaránt érvényes ugyanazon rendszeren belül?
Van más logika?
Vagy más következtetés?
Netalán: ez már a vég?
Szeretem a Discovery-t. Bizonytalanná tesz.
Segít tovább élni.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!